Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


vers - Tündér gyermek

2008.11.03

Tündér gyermek

Egyik fele még gyermek
kit a gondok el-el nyelnek
másik felében lüktet az erő
vérforraló, puha ajkú nő
mindent magának követelő!
Semmit a kéznek,
mindent a szemnek
melyek ezzel be nem telnek
a gondolatok is átvernek
szívek romokban hevernek
téged nem erre neveltek
Ki vagy te, gyermek
ki mellett ott lapul a nő
s nem tudni mikor jő elő
de mikor elébed toppan
szíved nagyot dobban
véred lángra lobban
s elégsz ott nyomban
Pajzsot emelsz szíved köré
pedig húznád őt az ajkad elé
de nem szakadhatsz ennyi felé
búcsút intesz, kezed remeg belé
s lassan elindulsz hazafelé...

2005-10-11

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

csak ami a lényeg...

(Big Cat, 2008.11.04 09:43)

Ahogy mondani szoktam: Igyekszik az ember...
Köszi...

vers

(Elf, 2008.11.04 04:39)

Hmm.. Érdekes, nekem a "szerelmes-szenvedő" versek mennek a legjobban :) Ez szééép. És nagyon megragadtad a lényegét Neki.
(hát ehhez többet nem is tudok írni :))