Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


vers - Tüzijáték

2008.08.20

Tüzijáték

Tömeg, nyomor
Korgó gyomor
Hullám, bodor
Nincsen modor
Tülekedni előre
Fel a háztetőre
Mint birkák a legelőre
Sosem kapsz itt erőre
Izadtságszag, taposás
Káromkodás, vigyorgás
Várva várt ragyogás
Égi jel, látomás
Tarkán robban
Lángol, lobban
Kiáltások innen-onnan
Kutyaszív rémülten dobban
Maradék a vízbe csobban
Füstfelleg az égnek koppan
Ég az erdő
Lángtemető
Fű, fa, bogár
Mind hamu már
Tüzijáték
Jaj, de szép
Szemfényvesztést
Kér a nép
Nincs térerő
Csak tér erő
Vattacukor, perecek
palackok és szemetek
Hulladékot fúj a szél
Jaj, de jó, hogy eljöttél!

2004-08-19 kora délután

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

negativ...

(Big Cat, 2008.08.22 09:51)

Amikor ezt írtam, nagyon megutáltam a tüzijátékot, azért van a negatív kiemelve, hiszen az hatott rám. Láttam a tülekedő tömeget, a kutyák szétszaladtak, és a mindent beborító füstnél csak az utcán hömpölygő szemét volt a nagyobb...
Igen, tudom, miért van ez az egész, de lehetne ezt kultúráltabban is. A pompa után mindig romokra ébredünk, még ha nem is szeretünk szembesülni ezzel...

látvány

(Elf, 2008.08.21 17:53)

Az összes negatívat sikerült kiemeld, ez így ok, csak féloldalas. Igen, ha ezt a verset olvasom, megutálom, mert visz a hangulata, de nem csak erről szól...
Nem szeretem, hogy mindig a rosszat látod meg, pedig te vagy az örök optimista, és közben meg az igazi rossz elkerüli a figyelmedet. Ezért vagy művész tudom, ezért, mert a gyakorlatban ennyire nem éles a szemed...